A Mikulás legendája
A szent legendája szerint a püspök városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak. Miklós, a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást követő évben. A harmadik esetben az ablak zárva volt, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök ekkor felmászott a tetőre és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kémény alá. A keszkenőbe rakott arany éppen belehullott a harisnyába. Mindkét változat szerint az apa a harmadik alkalommal megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.
A Mikulás szó cseh származású, maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál. A Mikuláshoz tartozó magyar néphagyományok az idők során jelentősen megváltoztak. A két világháború közötti időben a Mikulás alakja még a mennyben élt, onnan figyelte a gyerekeket; segítői manók, angyalok és krampuszok voltak. A közelmúltban egyre inkább az a nézett terjedt el, hogy a Mikulás Lappföldön él, szánjait rénszarvasok húzzák, segítői a manók és a krampuszok.
Mikulás vagy Télapó
A Mikulás a Miklós név szlovák változata. A köztudatban december 6-a hagyományos elnevezésének számít Télapóval szemben – sokak szerint azonban tévesen. Hiszen a Mikulás-ünnep népszokása és a kifejezés csak az 1870-es évek végén kezdett el köznevesülni Magyarországon, így csupán negyven-ötven évvel idősebb, mint a Télapó elnevezés.
Elterjedt nézet, hogy a magyar „Télapó” szó akkor keletkezett mesterségesen, amikor az 1950-es évek kommunista vallásellenessége miatt teljesen le kívánták cserélni a „Mikulás” elnevezést az állami iskolai és óvodai rendezvényeken, és helyette az szovjet-orosz kultúrkör orosz Дед Мороз "Fagy apó" tükörfordítását a Télapó elnevezést használták az államosított óvodákban és iskolákban, illetve a vallástalan családoknál.
A nyelvészek kutatásai szerint azonban a télapó szó és elnevezés már korábban is létezett. A "tél apó" kifejezés megjelenik Arany János Téli vers című versében 1850-ben, de használja Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula és József Attila is.
A csokoládémikulás számokban
- 1880
Suchard elkészíti 300 darabból álló csokimikulás-sorozatát gyűjtők számára. A termék olyan sikert hoz, hogy hamarosan átállnak tömegtermelésre.
- 1937
Elkészül az első csokimikulás Stühmer Ferenc budapesti gyárában.
- 2012
Diósgyőrben az 1400 tonna téli szezonális figura 80%-a exportra készül.
Suchard elkészíti 300 darabból álló csokimikulás-sorozatát gyűjtők számára. A termék olyan sikert hoz, hogy hamarosan átállnak tömegtermelésre.
Elkészül az első csokimikulás Stühmer Ferenc budapesti gyárában.
Diósgyőrben az 1400 tonna téli szezonális figura 80%-a exportra készül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése